Rámtörnek olyan időszakok, amikor egyáltalán nincs kedvem sorozatozni. Napok, de van amikor 1-2 hét is eltelik, amíg nem nézek semmit, aztán meg csak kapkodhatom a fejemet, hogy behozzam a lemaradásomat, mert darálni nem mindig van kedvem.

Hiszen ha darálok, akkor hajlamos vagyok belehülyülni, mint ahogy már írtam, és olyankor nehéz újból belerázódni a többi sorozatba. Például a Torchwood után azt vártam, hogy a Leverage-ben, mikor Eliot a kórház kihalt részein járt, elugrik egy Zsizsik. Hát ugye nem történt meg, ami azért inkább előnyére vált a dolognak.

Most is itt vagyok, érzem, hogy nézni kéne a Dark Blue-t, de nem megy. Egyszerűen nem tudom megnyomni a Play gombot, semmi hangulatom most hozzá. Közben persze várom a szeptember 10.-ét, hiszen SPN fangirl vagyok, vagy mifene. Azzal biztosan nem lesz gond, akkor biztos, hogy kapásból nézni fogom, amint lesz angol felirat.

De már a Dextert is várom. Eszméletlen jók a promóképek hozzá. Ugyanígy vagyok a SoA-val is, meg még egy jó pár sorozattal.

És ezt nem értem magamban. Itt pihen a gépen néhány epizód, amit már meg kéne nézni, egyre inkább úgy érzem, de az valahogy nem megy, inkább áhítozom azokra, amik majd szeptember tájékán kezdődnek.

Most ez természetes, vagy azért van mert nőből vagyok?