HTML

Mert sorozatfüggőnek lenni jó!

Ez nem egy újabb sorozatos blog. Csak egy sorozatfüggő lány élete.

Friss topikok

  • Annácska5: @Kumiko04: Front! Chuckra várni kell sajnos, de majd eljön annak is az ideje :) (2009.08.13. 22:01) Amikor nincs kedvem semmihez
  • Annácska5: @Kumiko04: Mondjuk annak meg van ám az oka, hogy miért néz úgy, de majd remélhetőleg meglátod :D B... (2009.08.12. 17:16) Leverage, Chris Kane és én

2009.08.11. 12:51 Annácska5

Torchwood

Négy nap dara után itt állok(ülök) Torchwood nélkül. Borzasztó rossz érzés, amikor elfogynak a részek, pedig még nézni akarom.

Sok sorozatot nézek, de kevés az olyan, ami után vágyat érzek, hogy még most, rögtön azonnal tovább akarom nézni. Hát a Torchwood az bizony ilyen volt.

Nagyon hülye tudok lenni, ha rákattanok a darálásra, képes vagyok napokig csak pár órákat aludni, amíg nem végeztem az adott sorozattal. Most is négy nap tel el, összesen 12 óra alvással.

Először zavart a sorozat képi világa. Valahogy túl tiszta volt, hiába, az amerikai sorozatokat szoktam meg. Nem kellett sok, mire hozzászoktam, utána jött a színtiszta élvezet. Mert minden egyes percét élveztem. Volt ahol sírtam, igenis, nőből vagyok, ezt nem lehet le se tagadni, miért tagadnám.

A TW-ben az is nagyon tetszett, hogy mennyire lazán veszik a szexuális dolgokat. Kapásból az első részben kaptunk pasicsókot, igaz csak Owentől, a második részben pedig Gwen gerjed rá a csajra. Dzsakk összevisszasága pedig... Tetszik, imádtam. Igen, én szeretem a boys love-ot, lehet kövezni, ez van.

Gwen azonban nagyon nem tetszett, nem szerettem a hölgyikét. A fanfictionök világában van egy kifejezés rá: Mary Sue. Amikor a kislányok magukat álmodják és írják bele a történetbe. Nahát Gwen Cooper karaktere egy az egyben ilyen. Rögtön az első részben bekerül a Torchwood csapatába, a Kapitány pillanatokon belül bizalmas barátjává avatja, hamarosan alparancsnok is lesz a csapatban. Hol van itt a realitás könyörgöm? Viszont pasiját, Rhys-t már nagyon is csíptem. Érdekes.

A mellékszereplők tökéletesek voltak. Owen, Toshiko, és a csodaszép Ianto. Igen, nálam a Ianto faktor is bejátszott, hiszen ahogy John Hart kapitány is mondja, igazi eyecandy, még azután is, hogy hízásnak indult a feje. De csak a feje.

Az első két évadban nem igazán volt fő szál, csak némi belengetve. A harmadik ezen egy kicsit változtatott, minisorozattá tette, ami először nem kicsit zavart. De végül elkaptam a ritmusát, ami igazság szerint nem volt olyan nagyon tempós, de talán épp ezért volt olyan jó. Igaz, RTD-től kicsit erős húzás volt egy a gyerekes téma, de jól sült el. Legalábbis nálam, mert volt miért izgulnom.

Viszont miért kell a főbb szereplőket megölni? 2x13 óta hullanak mint a legyek, ahelyett, hogy Gwent rántaná már be a Hasadék, és vinné minél messzebb. Eyecandy halála állítólag a fanokból előhozta az állatot, kíváncsi leszek ezzel a ténnyel kezdenek-e valamit a készítők. Remélem valahogy visszahozzák a leendő 4. évadba, amit ráadásul fingom sincs hogyan fognak megvalósítani. Ianto meghalt, Mary Sue megbabásodott, Dzsakk pedig elment a messzeségbe. Mondjuk ebből még sokat ki lehet hozni, hozzanak is, ajánlom nekik!

Szólj hozzá!

Címkék: torchwood


A bejegyzés trackback címe:

https://nezekkiafejembol.blog.hu/api/trackback/id/tr141302623

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása